Az idegenes és a magyaros helyesírás kérdése a magyar orvosi nyelvben

Megállapíthatjuk, hogy az idegen szavak helyesírása az orvosi nyelvben – annak ellenére, hogy viszonylag szabályozott területről van szó – még mindig nem egységes. A szövegtípusok szerinti rendező elv nem valósul meg teljes mértékben, mivel az orvos közönségnek szóló szövegeknek csak egy része ragaszkodik a latinos írásmódhoz, másik részük kifejezetten a fonetikus helyesírást részesíti előnyben. Különösen igaz ez a folyó- iratokra, amelyeknek egy része feltűnően sok helyesírási hibát tartalmaz: az önkényes fonetikus átírás mellett igen gyakoriak a kevert írásmódú szavak. Érdekesség, hogy ez főleg a szakembereknek szánt folyóiratokra jellemző; a laikusoknak szóló ismeretterjesztő folyóiratok helyesírásihibamennyisége ehhez képest elenyésző. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezek a szövegek eleve kevesebb idegen szót tartalmaznak (inkább a magyar megfelelővel helyettesítik), így a hibázás esélye jóval kisebb. A helyesírási bizonytalanság oka ebben az esetben a szabályok nem megfelelő ismeretében keresendő. Valószínűsíthető, hogy az orvosok csekély hányada ismeri csupán a helyesírási szótárt, éppen ezért célszerű lenne valamilyen módon felhívni rá a figyelmet – ez azonban már korántsem nyelvészeti kérdés

Linguistic features of email correspondence between university students and their teachers

The present paper explores the linguistic features of email correspondence between university students and teachers as part of a comprehensive survey of addressing practices in higher education. It presents questions and preliminary results pertaining to how traditional, letter-based forms of linguistic interaction are transformed in discourses of digital written communication between students and teachers